Útmutató köszöntéshez

Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy papírra vetem azt, amit gyerekkoromban folyton sulykoltak, de igazán soha nem magyaráztak el, hogyan is kell köszönni! A cikket főleg fiataloknak szánom, mert tinédzser korban okoz a legtöbb fejfájást a köszönés, de úgy gondolom, haszonnal forgathatják a városlakó felnőttek is.

Rövid magyarázat a cikk megírásáról: Gyermekkoromban hamar elkerültem Kunhegyesről, szüleimet felszippantotta a szocialista „nagyváros” Szolnok. Felnőtt fejjel volt alkalmam visszatérni a Nagykunságba, mely újra 10 évig gondozásába vett.

Itt lettem figyelmes arra, hogy az emberek csak néznek tágra nyílt szemekkel az utcán. Ez eleinte zavart, mivel a nagyvárosban már nem néznek az emberek egymás szemébe, ha véletlen összetalálkozik is két tekintet, gyorsan elkapják az emberek a szemüket.

Pár hónap alatt sikerült az itthoni gondolkodásmódot megértenem és elsajátítanom, megtanultam rendesen köszönni. 

A köszönés, az általam nagyra becsült, Czuczor-Fogarasi szótár szerint:

KÖSZÖNT, (kösz-ön-t) áth. m. köszönt-ött, htn. ~ni v. ~eni, par. ~s. Kedves mondással, valami jót kivánva szólít, üdvözöl valakit vagy valamit, mint átv. ért. tiszteletnek, kegyeletnek tárgyát, pl. Isten áldjon meg! Isten hozott! Jó napot! Inni akar, aki az evő embert köszönti. (Km.). Megköszönteni a városba jött fejedelmet.

A köszöntés általában egy dinamikus helyzet, mivel két vagy több ember találkozásakor nyílik rá mód.

A köszöntés társadalmi elfogadott és közösség működéséhez nélkülözhetetlen formája az emberi kapcsolattartásnak. Az idősebb, aki általában jobban megbecsült tagja a közösségnek, fogadja a fiatalabb fél üdvözlését. Hasonló korú emberek esetén bármelyik fél kezdeményezheti a tiszteletadást, de ebben az esetben sem nélkülözhető a következő 2 szabály.

       1. Lépésben felvesszük a szemkontaktust azzal, akinek szeretnék köszönni. Jó ismerősök esetén már messziről köszönthetik egymást a személyek, de az ismertségi fok csökkenésével ez a távolság zsugorodik. A feladat az, hogy ne túl korán és ne is túl későn építsük ki a szemkontaktust. Nélküle a köszönés nem mondható sikeresnek, kivéve, ha az köszönést fogadó láthatólag el van valami mással foglalva. (Gyaloglás esetén ez kb. 3-5 méter)

2.  lépésben mikor kiépült a szemkontaktus, azaz a fogadó és a köszöntő is készen állnak, az első pontban rögzített ismeretségi fok szerinti távolság alapján, hangosan, jól érthetően üdvözöljük a fogadó felet. (Javasolt távolság 1,5-2 méter.) Fontos a megfelelő és érthető kommunikáció, mert egy halk köszönés minősítheti az embert és nem éri el a célját, a helyes kapcsolattartást. 

Sokan talán mesterkéltnek találják ezen írást, de magam vagyok rá a példa, hogy a segítség mindig elkél az embernek. Tehát, ezért néztek engem oly sokan 2004-ben, mivel várták az üdvözlést és kevésbé azért, mert friss visszaköltöző voltam.

Az élet úgy hozta, hogy ismételten elkerültem Kunhegyes városából, de a cikk írása alatt egy kicsit újra ott sétáltam a Hajnal utcában.

Köszönettel:

Pál Imre

2016.11.24

ui: Örömmel vettem, hogy e cikket a Kunhegyesi Híradó havilap is lehozta 2016 decemberi számában. A tiszteletpéldányt melyet postai úton kaptam, ezúttal is köszönöm

Kis kiegészítés a fentiekhez: Ha valahová belép az ember, a korösszetételtől függetlenül köszönnie kell! Tehát a fenti esetek itt nem alkalmazhatóak... sok sikert a kapcsolattartáshoz !
Szolnok, 2017-02-12